Magyargéc







Körjegyzőség

- Nyitvatartási idő - ügyfélfogadás

- Ügyintézők

- Letölthető formanyomtatványok

- Telefonkönyv

- Magyargéci Roma Nemzeti Önkormányzat

Intézményeink








Civil szervezetek





Dátum / Idõ

 

 

A falu története

Géc helynévhez fűzött eredetmagyarázatok meglehetősen bizonytalanok. A kutatók a Gergely személynév becéző alakjában kereshető változatot tartják a legvalószínűbbnek. A falu neve korábban Nagygéc volt. A Kacsics-nemzetség volt a környék földesura, valószínűleg az első foglalás jogán, tehát a honfoglalástól. A XIII. század elején a nemzetségből származó Simon bán volt a birtokosa, akitől Gertrúd királyné meggyilkolásában való részvétel miatt II. Endre király elkoboztatta. Ezután a Szák nemzetség birtoka lett a falu. 1274-ben a Szák nembeli II. Pósa Kacsics nembeli Farkasnak a Szécsényi család ősének adta cserébe. A XIV. század elején a Zách nemzetség birtoka lett. Zách Felicián visegrádi merénylete után a falu a Cselenfiak, János és Jakab birtoka lett. A XV. századi oklevelek 3 faluról emlékeznek meg : Felső-, Középső- és Alsógécről. 1448-ban Felsőgéc birtokosa a Duzma család birtoka volt. 1455-ben mindhárom község Szécsényi László kezén volt. A török hódoltság kezdetén 1548-ban mindhárom falu az elpusztult települések listáján szerepelt. 1598-ban Szerémy Miklós volt a földesura.

1715-ben 7 magyar háztartást írnak össze, 1720-ban viszont már nemes községként szerepel a listán. A Szerémy, a Ficsor, a Géczy, a Horváth, a Balázs, a Lisznyay, a Dubraviczky, és az Ivánka családoknak vannak itt nagyobb birtokai. A mai faluhoz tartozó Kisgéc és Karpegéc valaha puszták voltak.
Az I. és II. világháború érintette Magyargéc és Kisgéc településeket is. Szomorú emlékeit az elesett hősök neveivel a Magyargéc központjában lévő templom falain elhelyezett emléktáblák őrzik.





Az I. és II. világháború hősihalottainak emléktáblái


A falu jelképei

Az önkormányzat címere: "álló, vízszintes felső résszel és alul szimmetria tengelyében csúcsosan végződő pajzs. Sötét ultramarin kék és arany színnel kettéosztott mezőben Szent Márton (templomunk védőszentje) római öltözékben helyezkedik el lován, feje körül glóriával. Derékban hátrafordulva, kardjával megosztja palástját egy szegénnyel. A pajzs felső sarkában az egy-egy arany színű csillag Magyargéc község két településrészét (Magyargéc-Kisgéc) szimbolizálja.A pajzs fölött MAGYARGÉC feliratot hordozó kék szalag."

A zászlóalap 150 x 90 cm nagyságú fekvő téglalap, három mezővel a szélein, sötét ultra-marin kék szegélyezi a sárga színt, közepén helyezkedik el a címer. A kék szín a levegõ és a szabadság jelképeként jelenik meg, a sárga szimbolizálja a napfényt és az érett kalász színét.

Üdvözlet

Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]
[ ]

Hivatalos dokumentumok






Hirdetmények, tájékoztatók

Hirek - aktualitások



Faluújság




Pályázati eredmények

- 2012 Pályázati eredmények







- 2011 Pályázati eredmények



- 2010 előtt elért nagyobb eredményeink

Számláló

Ma
Összesen: 0
Egyedi: 0

Legtöbb
Összesen: 1120
Egyedi: 804

Oldal ...
Összesen: 10184
Egyedi: 2176

Powered By

e107
PHP
MySQL

Online

vendég: 1, tag: 0 ...

legtöbb 18
(tag: 0, vendég: 18) - 02 dec. : 02:34

Oldal létrehozási idõ: 0.0614 másodperc, 0.0057 lekérdezési idõ. Adatbázis lekérdezés: 23. Memória használat: 2,096kb